Mi az a felsőoktatási szakképzés?

A felsőoktatási szakképzés a korábbi (gyakran FSZ-nek becézett) felsőfokú szakképzést váltja fel. A négy féléves, gyakorlatorientált képzéseket kivették az Országos Képzési Jegyzékből, ettől az évtől kizárólag egyetemek és főiskolák indíthatják. Nappali és levelező tagozatos képzéseket is hirdetnek a felsőoktatási intézmények, a pótfelvételin azonban csak önköltséges változatra jelentkezhettek.

Ezért is jár diploma?

Diploma nem jár érte, viszont felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet kaptok a negyedik félév végén, a sikeres záróvizsga után.

Ha nem kapok érte diplomát, miért végezném el?

Mert a szakképzettséget ezzel az oklevéllel is igazolhatjátok, ha pedig ugyanazon a szakterületen jelentkeztek alap- vagy osztatlan képzésre, a megszerzett kreditek 75 százalékát beszámítják. A kétéves felsőoktatási szakképzésen 120 kreditet kell összegyűjteni (ebből 30 a szakmai gyakorlat teljesítése), tehát 90-et számítanak be: egy hároméves alapképzés esetén tehát 180 kredit helyett már csak 90-et kell megszereznetek, vagyis az alapszakos diplomát jóval hamarabb szerzitek majd meg, mint azok, akik közvetlenül az érettségi után kezdik a képzést.

A felsőoktatási szakképzés azoknak is jó megoldás, akiknek nem sikerült jól az érettségijük, vagy nem szereztek emelt szintű érettségit - amely egyre több alapszakon alapfeltétel. Ők beiratkozhatnak a kétéves képzésre, amelynek az elvégzése után továbbtanulhatnak alapszakon, és a kreditelismerés miatt három év helyett másfél év alatt megszerezhetik a diplomát. Így összességében - négy félév (felsőoktatási szakképzés) + három félév (alapszak) = hét félév - csak egy szemeszterrel tanulnak több ideig, mint azok, akik egyenesen BA- vagy BSc-szakra mentek.

A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez is kell nyelvvizsga?

Több szakon alapfokú (B1) komplex nyelvvizsgát kérnek a végzősöktől, de van olyan képzés is, amely elvégzéséhez alap- vagy középfokú szakmai nyelvvizsga kell.

Milyen szakokat hirdettek meg a pótfelvételin?

A pótfelvételin - néhány kivételtől eltekintve - csak önköltséges szakok közül választhattok, ez igaz a felsőoktatási szakképzésekre is. Ilyenkor már csak egy szakot jelölhettek meg, az eljárás díja ötezer forint, amelyet banki átutalással az Oktatási Hivatal 10032000-00282637-00000000 számlaszámra fizethettek be (a közlemény rovatba a 12 jegyű felvételi azonosítószámotokat – és csak azt, a neveteket ne – írjátok). Az e-felvételi rendszerében, bankkártyával is fizethettek: jelentkezni is csak az online felületen lehet, nyomtatványon nem. A pótfelvételiről szóló összes cikkünket itt találjátok.

A pótfelvételin gazdasági, jogi, informatikai, orvosi, agrár, társadalomtudományi, pedagógiai és művészeti-művészetközvetítési területen hirdettek meg felsőoktatási szakképzéseket. Itt találjátok a képzések listáját.

Térjünk a lényegre. Mennyit kell fizetni?

A legtöbb egyetem és főiskola 140-160 ezer forint közötti önköltséget kér a hallgatóktól - az összeg attól is függ, hogy nappali, vagy inkább levelező képzésre járnátok.

A 10 legnépszerűbb felsőoktatási szakképzés a 2013-as általános felvételi eljárásban

Ugyanaz a neve a képzéseknek, mint az alapszakoknak. Miért?

Hogy könnyebb legyen az átjárás a felsőoktatási szakképzés és az alap-, illetve osztatlan szakok között, a névből rögtön láthatjátok, hogy milyen irányban mehettek tovább. A képzések egyébként különböző szakirányokkal indulnak. Ha például kommunikáció- és médiatudomány képzésre jelentkeztek, a kommunikátor és a moderátor, az emberi erőforrások képzésen humánpolitikai és személyügyi szakirány közül választhattok. Bővebb információt a kiválasztott felsőoktatási intézménytől kaphattok.

Hány pont kell a bekerüléshez?

Azokon az önköltséges képzéseken, amelyeket már az általános felvételi eljárásban is meghirdettek az egyetemek és a főiskolák, a ponthatár nem lehet alacsonyabb a július 24-én meghatározottnál. Ha például egy főiskola gazdálkodási és menedzsment felsőoktatási szakképzésén (önköltséges formában) 300 volt a ponthatár, akkor a pótfelvételin is legalább ennyi pont kell majd.

Ha a kiválasztott szakot korábban önköltséges formában nem hirdették meg, az alapszabályok érvényesek: legalább 200 pontot kell összegyűjtenetek az emelt szintű érettségiért kapott többletpontokkal együtt, de a más jogcímen szerzett többletpontok nélkül. Mely szakokon húzták a legmagasabb ponthatárt július 24-én? A top 10-es listát itt találjátok.

Ugyanolyanok a pontszámítás szabályai, mint az alapszakokon?

Az alap- és osztatlan képzésekkel ellentétben a felsőoktatási szakképzéseken nemcsak az érettségi pontokat, hanem a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. A háromféle lehetőség – az érettségi pontok megduplázása, a tanulmányi pontok megduplázása, illetve a kettő összeadása – közül mindig a legmagasabbal számolnak.

A végleges felvételi pontszámhoz mindhárom esetben hozzá kell adni a többletpontokat (kivéve: az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezésért, illetve az Országos Művészeti Tanulmányi versenyek alapján járó többletpontokat).

Hol húzták az idén a legmagasabb ponthatárokat?

A tíz legmagasabb ponthatárt a következő felsőoktatási szakképzéseken húzták - a legtöbb képzésre azonban ennél jóval alacsonyabb ponthatárral be lehet majd jutni a pótfelvételin.