Kőkemény ponthatárokat kell megugraniuk azoknak, akik a felvételi legnépszerűbb alap- és osztatlan képzéseire jelentkeztek a 2025-ös felsőoktatási felvételiben, de a mesterképzésekre készülőknek sem lesz egyszerűbb dolguk. Az idei öt legnépszerűbb, legtöbb jelentkezőt vonzó képzés között van olyan egyetem, ahol a mesterszakos felvételin elérhető maximális 100 pontból tavaly akár 90-93 pontot kell elérniük a felvételizőknek, de a 70-80 közötti ponthatárokat sem a legegyszerűbb megugrani.

Mutatjuk, hogy 2024-ben milyen ponthatárokat kellett elérni ahhoz, hogy a jelentkezők állami ösztöndíjas helyet szerezzenek az idén legnépszerűbb mesterképzéseken:

pszichológia (elsőhelyes jelentkezők száma: 891, összes jelentkező: 2582)

• ELTE: 72
• SZTE: 88
• PPKE: 65

vezetés és szervezés (elsőhelyes jelentkezők száma: 460, összes jelentkező: 1235)

• BCE: 75
• DE: 74
• BME: 79

programtervező informatikus (elsőhelyes jelentkezők száma: 361, összes jelentkező: 687)

• ELTE: 80
• SZTE: 56

pénzügy (elsőhelyes jelentkezők száma: 336, összes jelentkező: 768)

• PTE: 90
• SZTE: 93
• ELTE: 47

kommunikáció- és médiatudomány (elsőhelyes jelentkezők száma: 331, összes jelentkező: 885)

• ELTE: 71
• SZTE: 88
• DE: 67

Miből áll a mesterszakos felvételi?

Míg az alap- és osztatlan jelentkezők pontjait 500 pontos rendszerben a(z)

• tanulmányi eredmények,
• érettségi eredmények,
• intézményi többletpontok

szerint számolják, a mesterszakos felvételin elérhető maximális 100 pont teljesen máshogy tevődik össze.

Nehéz átlátni, de nem lehetetlen - itt vannak a 2025-ös felvételi pontszámítási szabályai

A mesterszakos pontszámítási szabályokat – például hogy figyelembe veszik-e a záróvizsga minősítését, az írásbeli vagy a szóbeli felvételi eredményét – az egyetemek külön-külön határozzák meg. Van olyan intézmény például, ahol a felvételizőknek motivációs levelet és önéletrajzot kell írniuk, máshol felvételi vizsgát is szerveznek és szóbeli felvételiket is tartanak, illetve olyan igazolásokat, okleveleket is kérhetnek, mint

• az alapszakos diploma minősítése,
• az alaszakos oklevél átlaga (egy vagy két tizedesjegy pontossággal),
• záróvizsga eredménye,
• felsőoktatásban megszerzett féléves (tanulmányi) eredmények átlaga,
• írásbeli felvételi vizsgának minősülő felvételi portfólió (tudományos munkák, szakmai önéletrajz stb.),
• oklevél minősítésének szorzata (szorzószámmal),
• tantárgyi teljesítmény és oklevél minősítése,
• gyakorlati vizsga,
• szakmai alkalmassági vizsga,
• megszerzett szakmai gyakorlat.

A mesterszakon is elérhetőek ugyanakkor intézményi többletpontok, többek között például nyelvvizsga bizonyítványért cserébe.